Az 1934. május 31-én kezdődött kalandos élet 2013. március 23-án ért véget:
Németh János HA8CR billentyűje életének 79. évében örökre elnémult.
Személyében a makói rádiózás meghatározó alakját vesztettük el, aki határtalan lelkesedésével, örökmozgó, barkácsoló, a természettudományok iránt érdeklődő egyéniségével tűnt ki s tett sokat a rádióamatőr mozgalomért.
A makói Újvárosi Református Temetőben 2013. április 5-én kísértük utolsó útjára.
†Németh János (1934 - 2013) — H A 8 C R (HG8CR) ex HA8-Ø25
HA8CR János OM
Ady Endre: Az Értől az Oceánig

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.
HA8CR op. Jani
QTH: Csanádpalota WWLOC: KN06if


Németh János OM a Szárazér partján született a tanyavilágban s — mint maga is írja, józan parasztésszel — jutott el az óceánig.

A bogárzói tanyán telepes adókészüléket épített, határtalan lelkesedéssel érte el az amatőr rádiózás azon szintjét, hogy fiatalokat maga köré gyűjtve a nevelésükre vállalkozott. Királyhegyesen a rádióklub szakmai irányításával kihelyezett ifjúsági klubot hozott létre a hetvenes években.

A mai QTH-ján, Csanádpalotán a helyi lapban megjelent írásából is kirajzolódik humoros, a rádiózás iránt elkötelezett egyénisége, amint magáról és egy kis közösségről, a palotai rádiósokról beszél.

Jani ma is megrögzött QRP-s, lelkesedése, kitartása pótolja az esetleg hiányzó vattokat.

HA8KJ, Karcsival
egy rádióstalálkozón
HA8CR fia HA5CCR Jani OM az XYL-lel és HG8LVS, Ervin a lányával, Kirával a Makói Rádióamatőr találkozón

Híradás az éterből

Amíg Ön alszik, a rádiós dolgozik!

(Megjelent: Palotai Krónika 2003. február, 2003. március)

Köszöntöm a kedves olvasót a palotai rádióstársak nevében is.

Csanádpalota nem nagy település, de elmondhatja, (ha büszke rá), hogy a néhány CB rádióson kívül van négy, rádióamatőr virtussal jól megfertőzött, felső kategóriás személy, akik, ha tehetik éjt nappallá téve, keresik az éteri barátságot az egész Föld népével, nem kis sikerrel. Jómagam 1966 óta használhatom a HA8CR hívójelet és szereztem igen sok barátot a Föld kb. 85 országából. Hát ez nem is sok, mert lehetne akár 250 is, mint Bajer Misinek, pedig ő kapta legkésőbb a hívójelét, 1987-ben. Azóta HA8FK hívójellel ismeri a nagyvilág. Ő, mint kiváló távírász, a komolyabb készülékeivel sok világversenyen is részt vesz, szép eredményekkel. Volt úgy, hogy belehallgattam egy versenybe, (a nagy nyüzsgésben) figyeltem a forgalmát és egy perc alatt 3 földrésszel is cserélt riportot és sort álltak érte. A sok jó antennának is van jó hatása. Erről annyit, hogy kis unokámmal egyszer arra jártam tejért és meglátva a nagy antennát azt kérdezte, hogy: – Hát az meg micsoda égi pókháló? – Az bizony! – mondtam Zsaninak: – Misi bácsi ezzel fogja a csodapókokat!

Azután a hetvenes évek elején Varga István, a jó öreg „Megré” tett eredményes vizsgát, és kapta a HA8EF hívójelet. Szorgossága eredménye, hogy vagy 150 országban már lett jó „kapás” neki is. Na meg, hogy a kis unokák is építettek már rádióvevőt és antennát. Hajrá IFJÚSÁG! Végül hagytam a mindenki által jól ismert Nyerges Misit. Ő az egyedüli C vizsgás amatőrünk itt. Az Ő hívójele HA8EO lett. Azt hiszem, neki is van vagy 200 országa, csak hát ő nagyon elfoglalt személy, pedig nagyon érti a dolgát. Forgalmazás közben gyakran megkérnek, adjam át az üdvözletet a Pistának, vagy Misinek.

Volt úgy, hogy a hívott fél, messzi országból úgy kezdte, hogy „Szia Jani, rég hallottalak.” Na fene! Ez is egy idegenbe szakadt hazánkfia! Van úgy, hogy a nagy „Traccs Partin” élő szóval van kanadai, francia, svéd, német és magyar állomás és adják egymásnak a szót, na és az időjárás jelentést is. Meg is említették, hogy, „Na nézd, a magyar világnyelv lett!”

Ha valakivel összehoz a jó sorsunk, pár perc alatt adunk egymásnak vétel jellemzést, majd nevünk, lakhelyünk és az időjárás is szóba kerül. Az is megesett, hogy én csak röviden adtam neki, hogy Nr Makó (Makó közelében) és operátor Jani, erre Ő jött, hogy Oké János Németh, és a település neve, meg az út és a házszám!

Na fene! Ennek biztosan kéznél van a nagy Világhívójel könyv, mert az is van. Hogy meddig mennek el a mieink? Ki tudja! De a Földet körül járja biztosan.

Egyszer egy négy éve meghalt, jól ismert rádióamatőr jeleit fogták a barátok és fel is vették magnóra. Jól kiértékelve rájöttek, hogy ezek bizony az elhunyt jelei! 4-év! Ez igen nagy út! Tudjuk, hogy a Nap 8 percnyire van. A kis Plútó már 7 óra a fénynek és a rádióhullámoknak. A legközelebbi szomszéd csillag 4-5 fényévnyire van! 4.év, az igen nagy út, két év oda, kettő vissza. Az elhunyt barát jelei valamiről visszaverődve. Azon a távon tudomásunk szerint nincs semmi sem, csak a mínusz 270 C-fok! Vagy ki tudja?

Régen, mint megfigyelő működtem nagy sikerrel, vagy 160 országból jött a sok szép nyugtalap, még a Déli-sarktól is és a nagy Kínai Rádiótól is. No meg a kis Albániából is, stb. – mert régebben sok országnak volt magyar adása.

Én is örülök a megfigyelőktől kapott igazolólapnak. Elég sok országból jött már értesítés, hogy „János ekkor meg ekkor, ezzel és azzal forgalmaztál itt meg ott és jól hallottuk a jeleidet.” Olvastam róla, hogy Gagarint megkérdezték a falujában, hogy „Jurij, oszt az Úristent láttad-e odafönt?” Mire Ő nevetve válaszolt, hogy hát sok szépet láttam, de Őt nem! Ő biztosan feljebb lakik.

Hát az én – a mi – jeleink feljebb is mennek, de még onnan nem nyugtázta senki. Bár e rohanó világban még sok mindent megérhetünk. Klubunkhoz (Makó) tartozik egy hajóskapitány is – Karcsi HA8KJ/MM (vízen mozgó). Ő a világ óceánjait járja és igen nagy a rádiósforgalma szabadidejében. Néha én is hallom, hogyan ostromolják és Ő kéri a lapokat a HA magyar irodán keresztül.

Velem történt meg egyszer, hogy éjjel a szomszéd kutya addig ugatott, mígnem felkeltem szétnézni, mi van odakint, mert írva vagyon: „Kiskutya- nagykutya nem ugat hiába!” Nem észleltem semmit. Jól összeszidtam a kutya urat, de mivel felébresztett, hát felmentem a „rádiósba,” hogy kerülök egyet a nagyvilágban. Három óra volt éppen. Bekapcsoltam a készüléket és mindjárt hallom, hogy egy kanári szigeteki barát társat keres. Kaptam az alkalmon, mert még onnan nem volt kapcsolatom, hát egyből jött vissza a jelzés: – János, jól veszlek! Erre elkezdtem hívogatni, úgy általánosan. Jött is mindjárt egy svéd barát, aki kitelepült Kolumbiába (ami Dél-Amerikában van).

Hát az lett a vége, hogy hallgattam a Bajer Misi forgalmát, akinek odasúgtam, hogy én is vagyok, és jól veszem. Ő elköszönt tőle, és jelezte neki, hogy itt a HA8CR is, és szépen összejöttünk a japánnal nagy örömömre.

Majd Misi a nagy „sugárvetőjét” átfordította nyugatnak, és jött neki is egy nicaraguai barát, (Közép Amerika), akivel kapcsolatba léptünk. Később Misi azzal köszönt el tőlem, hogy: Jól megy ez János! Szia, és aludjunk rá egyet, mert mindjárt csörög az óra!

Régen, amikor jó anyám látta, hogy billentyűzök, nem szólt, de utána megjegyezte, hogy „egy szót se szólsz, mégis annyian hisznek neked, édes kisfiam.” Én 1934-ben a Szárazér partján születtem a makói határban. Talán vannak, akik látták a filmet, aminek a címe: „Az értől az óceánig.”

Én az „értől” józan paraszt fejjel eljutottam az „óceánig” és még azon is túl. Volt, hogy az Indiai óceántól szólt rám egy orosz hajós, hogy jól vesz. Máskor meg az Északi-tengerről is kaptam jelzést. Tehát, ha 15-20 ezer km-re eljutunk, úgy biztosan ott vagyunk néha egy-egy közeli „Kalóz vevőben” is, ezzel együtt kell élni. Ha látják az antennáinkat, gondoljanak ránk, hogy ugyan a fiúk most merre viszik településünk hírét a nagyvilágban? A családom, ha belép, mikor morzézok, azt kérdi, „Merre jártál, tata? Ott is ilyen hideg van?”

A családban van több rádiós. A menyem és a fiam is rádiószakkörös volt. Sőt, a fiam, Jani a „Lenin ifjú távírásza” címet is elnyerte (mint Bajer Misi). Jól kihúztam magamat 1972-ben, amikor Harányi ezredes megjegyezte, hogy a kis Királyhegyes is állított ki katonát, de a nagy Budapest az nem! Fiam letette a vizsgát, amivel URH-n és hosszabb hullámokon forgalmazhat, de csak 25 Wattal. Nem esik messze „az alma a fájától” – én HA8CR vagyok, Ő meg, mivel budapesti, így HA5CCR lett, és persze ő is Jani. URH-n kis kézi rádióval is forgalmazhatunk, úgy, mint a mobiltelefonosok, csak hát nálunk nem mérik a perceket. Ezzel is bejárjuk az egész országot, sőt az átjátszók segítségével Ausztria kivételével valamennyi szomszéd országot is.

Drága sport- hobbi ez a miénk? Igen is, meg nem is, mert aki maga építi a vevőt meg az adót is pár alkatrészből, az is járhatja a világot. De jön a csábítás! A rádióipar ajánl kész adó-vevőket, és a csodaantennákkal viszi a százezreket vagy még többet! A jó öreg néhai Báron Feri bácsi azt mondta, hogy: „Fiúk, egyszerűből megyünk a bonyolultba, de lehet, hogy az nem lesz jobb a bevált egyszerűnél!”

Nagy élményem volt két éve ősszel, Lakihegyen a 314 m magas szivarantennával és 3 Wattal rádiózni. Ugyanis fiammal a Zámbó Jimmy „Királyi sírhelyének” megtekintése után elmentünk a nagy antennát megtekinteni. Ott éppen zajlott a kis adók versenye. A pesti fiúk megkínáltak a billentyűvel, hogy „János, csinálj egy pár összeköttetést és húzd ki magad, mert te vagy az ötödik személy, aki ezzel az antennával dolgozhat! Persze kellettek adatok, meg aláírás, stb., mert ez nem akármilyen látogatás volt! Látványnak is szép volt a sok műszer meg a hordónyi réztekercs. Olvastam róla, hogy derült időben is képződik rajta egy villanyvasalónyi (600 W) feszültség!

Most búcsúzóul köszönöm a figyelmet. Akik ezek után érdeklődnének a rádiózásról, szívesen állok rendelkezésre, akár a 06-30-319-0073-as mobilon is.

Amatőr búcsúzással - - . . . / . . . - - köszönök el. Az első tízet díjazom, aki megmondja e morzejelek értelmét. Persze csak kívülállókat.

Németh János HA8CR

 

© 2009-2012 Makói Rádióamatőr Klub HG8FH - HA8EN SubPage last updated on
Credit: Palotai Krónika